Szekszárd városa több mint száz évig tartó harcot vívott gimnáziuma létesítéséért. A megyeszékhellyé vált város (1779) indokolt kérelmét számtalanszor utasították vissza. 1896-ra végre elvi és anyagi akadályok egyaránt elhárultak és a korabeli technikai felkészültség mellett példás gyorsasággal, csaknem határidőre (egy napos késéssel) átadták rendeltetésének az épületet az akkor a városperemének számító vásártér szélén. Sivár környezetén túl - a téglamintás "renaissance-szerű" stílusából és a főhomlokzat feletti torony különösségéből fakadó - sajátos jellegét is előnytelennek tartották. A homlokzat központi részére az országcímer került, az első emeleti erkély két oldalát eredetileg a tudományt és a hitet jelképező szobordiszítmények keretezték. Eötvös József mellszobra a kettős erkélyajtó feletti ív közepén máig látható.

---