Jól megijedtem! Régen várakozik feltöltésre ez a szobor, szépen, külön mappában a fényképek. Ez többnyire a "rendszeremben" azt is jelöli, hogy feldolgozható, a szükséges adatok meg vannak – így pl. a feltételként szabott alkotó ismert, megtaláltatott.
Igen ám, de az idő múlik és bár nem túl régen, de kétszer is voltam a templomban (2017-2018), a rendszerbe hiba csúszott, t.i. elfelejtettem, hová jegyeztem fel azt a bizonyos, fontos nevet... Új kutatás elölről, mivel a templom honlapján pl. nem találtam. Jellemző, hogy miután nagy nehezen megtaláltam a templom előterében kifüggesztett ismertető fotóját, rajta az adatot, próbáltam net-es infó-t is kikutatni (sikerült), de végül azt is (újra) elkevertem. Így – gondoltam – marad a hagyományos, papír alapú forrás, itt fotó-másolat, adalék... Aztán megtaláltam a szignót, így az is kiderülhetett, hogy az alkotás 1944-ben készült.

Remetekertváros temploma története olvasható az első forrásnál rögzített linken: "A modern egyházépítészet diadala". Mint írják: "A legegyszerűbb eszközökkel, lendületes, arányában felemelő hatást gyakorol már a külső szemlélőre is." Felszentelése 1942. június 29-én történt. Az itt elhelyezett művészi alkotások azonban különböző időkben készültek. Homlokzatát Árpád-házi szenteket ábrázoló szobrok díszítik, ám készítési idejük későbbi,, mint a felszentelés időpontja. A templombelsőben szép számmal sorakoznak szobrok és egyéb szépségek is láthatók. A középső hajó két oldalán magas oszlopok konzoljaira állított szobrok szignói 1999-2000-es készítési időről tájékoztatnak.
Itt-ott elhelyezett szobrok "árulkodnak" korábbi alkotásokról. (ld. a második, ill. harmadik kapcsolt lapot is). Szent Antal szobrának állítási éve nem ismert, de szintén a templom építéséhez közeli időhöz köthető.

Páduai Szent Antal megformálása megfelel az általánosan ismerttel. Ferences szerzetesként láthatjuk, fején torzó, testén szerzetesi csuha. Igaz, az általánosan megjelenített liliom itt nem látható, ill. az attribútumaként jegyzett kenyér-darab sem. Karján, pontosabban az arra fektetett könyvön azonban a kis Jézus ül, aki játékosan nyúl a szent arca felé, mint aki maga felé igyekszik fordítani fejét, a szerzetes szeretettel néz a gyermekre.
Ha igaz, hogy Szent Antal ábrázolása viszonylag kötött, így főbb vonalaiban viszonylag kevés a lehetőség igazán egyedi alkotás létrehozására, akkor is érdemes a két egymás felé forduló arcot, az egymás felé nyúló kezeket megnézni. A szeretetteljes egymáshoz fordulás megjelenítése, a felnőtt férfi finom alázatának megformálása a kicsiny gyermek felé adja az egyediség lehetőségét.

---