Az Árpád-kori falut, írásos emlék a mai nevén (Wallern) a XV. században említi először, mint Fraknó-várához tartozó települést. Egykor kettős várfal védte, melynek maradványai ma is láthatók.

A település honlapja az építészeti emlékek között a templomon kívül mindössze a Mária-oszlopot, egy Szentháromság-oszlopot és az Óratornyot említi. ^[1]
Ez a felsorolás véleményem szerint nem teljes. Lehet például említeni Szűz Mária megkoronázását a falu központjában, és a Mosontétény felé vezető úton, a ma már szinte észrevehetetlen (tuják által három oldalról is eltakart) Szent Vendel és Szent Lénárd szobrát.

A plébánia előkertjében látható szobor-csoport korinthoszi fejezetű oszlopon áll. Talapzatán a felirat német nyelvű, nehezen olvasható. Az állítatás évszáma 1754.
„ (…) királynői méltóságának beteljesedéseként Máriát a Fia, illetve a Szentháromság megkoronázza. (…) A korona, mint a mennyei dicsőség és a földi szenvedések jutalma kezdettől fogva Mária attribútuma. (…) ^[2]
A jelenet azt mutatja, amint a Szentháromság (Atya, Fiú, a Szentlékek galamb formában, [aranyozva a csoport tetején látható]) megkoronázza a térden álló Szűz Máriát.

Az Ég királynője tiszteletére több imát, illetve Őt kérő közbenjáró könyörgést is írt Esterházy Pál herceg.
„Emlékezzél meg, / Istennek dicsőséges Anyja, / magyarok Nagyasszonya, / szentséges Szűz Mária! -/ emlékezzél meg örökségedről, / amelyet hű szolgád, /
első királyunk és apostolunk, / Szent István, neked felajánlott és / végrendeletében reád hagyott!...”

Szerepel az osztrák műemlékek jegyzékén.

---