A Jászvidék c. jászárokszállási havilapban olvastam először a farkasmályi borpincék előtt található Magyarok Nagyaszonya márványszoborról, mely Tősér János alkotása. A leírás szerint egy tábori oltáron került elhelyezésre a szobor. ^[1]

Farkasmályba érkezve, a régi présházak mellett találtam meg a Máriácska szobor néven is nevezett szobrot, egy kis régi kőhíd közelében, a 14. számú présház mellett. ^[2]

Egy terméskőből épített, a Lurdi-barlangra emlékeztető építményben, a fehér szobor már messziről látható. Az építményhez közelebb kerülve, a három téglalépcső-fokon fellépve, megláthatjuk, hogy egy míves kovácsoltvas rácsozaton belül áll az életnagyságú fehér márványszobor, Mária, karján a kis Jézussal.

Mária finom, szép arcvonásai, a kis Jézus feje, a finom kezek, az aprólékosan kidolgozott részletek, egy különleges szépségű alkotást eredményeztek. Mária fején a magyar királyi korona, egyik kezében a királyi jogar, másik karjában tartja a kis Jézust, aki a kezében az országalmát tartja. A fülke rácsozata a talán egy méternél is magasabb szintű tábori oltárlap szintjén, majdnem fél méterrel beljebb található. A rácsozat előtt a hívők, látogatók virágai, és mécsesek. Mindez nagyon meghitt látványt nyújt, de a szobor lefényképezését nehezítette. Ezt a nehézséget tovább fokozta a látogatásomkor még az építmény hátsó oldalát megvilágító délelőtti napfény. Mindezek ellenére igyekeztem fényképeimen visszaadni az általam látottakat, a szobor szépségét.

A terméskő talapzat elülső oldalán levő márványtáblán a következő felirat olvasható: „Állíttatták a háború borzalmaitól, a farkasmályi pincékben, 1944 évében, megmenekült gyöngyösi hívek.”

A szoborral egybefüggő talapzaton Tősér szignót találhatunk. Az emlékhely és a benne elhelyezett szobor készítési időpontjára nem találtam információt, de valószínűsíthető, hogy 1947-48 körül készülhetett.

Farkasmály történelmi pincesora, a Sárhegy lábánál található. Gyöngyös külterülete.^[3]
A Gyöngyösről Mátrafüred felé vezető útról leágazó, jelzett úton lehet megközelíteni. A farkasmályi pincesort egy leírás szerint az egykori kőbánya alatt, a Mérges-patak völgyében alakították ki. Az andezittufába vájt pincéket a Mérges-patak nyugati oldalán vezető országút felől három hídon lehetett megközelíteni, melyek közül egy régi kőhíd ma is fennáll. „A 18-19. század folyamán összesen 26 pince épült a Külső-Mérges patak völgyében, részben emeletes présházzal, részben anélkül. A legkorábban épült 6 pincét - mivel a pincesor közepén találhatók - "Közép-városnak", az 1834 körül épülteket "Magyar-városnak", míg az ettől újabbakat "Német-városnak" nevezték. „A pincesor az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején kedvelt kirándulóhelye volt a gyöngyösieknek, de itt rendezték meg a majálisokat és szüreti mulatságokat is.” ^[4]

---