Darufalva, (ma Draßburg, horvátul Rasporak) a trianoni békediktátum következtében lett Ausztria része. Korábban Sopron vármegye Soproni Járásához tartozott. Eredeti neve Dorog-, és a Gutkeled, Kanizsai, Nádasdy és Esterházy család birtoka volt.
A jó halál védőszentjeként is tisztelt Szent Antalt szerzetesi ruhában, csuháját összefogó kordával, a tisztaságot szimbolizáló liliommal látjuk. Karjai közt a gyermek Jézust tartja.
„Különösen a szegények és a tévelygők pártfogója, de védőszentjüknek tekintik az agyagmun¬kások, gyümölcskereskedők, porcelángyárosok, szobrászok, utazók is. Elveszett dolgok, jó kívánságok, szerencsés szülés, magtalanság ügyében, tengeri betegség, tengeri vihar, láz, marhavész ellen kérik oltalmát.”^[1]
Szerepel az osztrák műemléki nyilvántartásban.^[2]
Ünnepe június 13-a, a liliomnyílás napja.

---