Matijevics Lajos (Szabadka, 1940. júl. 7. – Újvidék, 1983), nyelvész, egyetemi tanár. Az általános iskolát és a gimnáziumot (1959) Szabadkán végzi. 1963-ban szerezte magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelét az újvidéki egyetemen, három évig a kishegyesi általános iskolában tanított, majd 1966-tól az újvidéki egyetem magyar tanszékének tanársegédje lett. Számos nyelvészeti könyve jelent meg, melyek máig kaphatók. ^[1]

Az emléktáblának helyet adó iskolába járt egykor a nyelvész. A belső udvaron a külső homlokzaton magasan látható a szögletes bronz emléktábla. A jobb oldalon a nyelvészről készült tenyérnyi portré látható, az alkotói szignóval. Balján az emlékező szöveg, és egy idézet olvasható. Eléggé elsötétült alig olvasható patinás alkotás.

"Az ember a nyelvben,
a megnevezésekben is
szereti a világát a
maga képére formálni."
(Vizeknek szarváról című kötetből)

"Dr. Matijevics Lajosnak, a 20 éve elhunyt kiváló nyelvésznek, egyetemi tanárnak a tiszteletére emléktáblát avattak szombaton délelőtt a szabadkaiSzéchenyi István Általános Iskolában, amelynek egykor diákja volt. Dr. Bányai János, az újvidéki Magyar Tanszék vezetője szólt egykori egyetemista társáról, későbbi tanárkollégájáról, megemlítve rétegnyelvi kutatásait - vajdasági magyar diáknyelv és argó -, valamint a földrajzi nevek gyűjtését, feldolgozását, továbbá néprajzi, nyelvtörténeti munkásságát...
A nyelvész emléktáblájának elhelyezését a Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság kezdeményezte, s ezt az iskola készséggel elfogadta; a domborművet Kalmár Ferenc szobrászművész készítette. "

---