Agyagosszergény két településrészből áll.
Szergényből, a későbbi Fertőszergényből, mely az idősebb település (1356-Zerghen) és Agyagosból, melyet 1256-ban (Ogegus) említ először oklevél.^[1]
1927-ben egyesítették a két települést.
A Szent László tiszteletére épült templomot Zalka János győri püspök 1883. szeptember 30-án szentelte fel. Kegyura herceg Esterházy Miklós volt.
Üvegablakait Vermes Ágoston (Sopron) készítette 1886-ban, amelyek a II. világháborúban súlyosan megrongálódtak.^[2] Palka József üvegfestő restaurálta őket, illetve az elpusztultak helyett újakat készített.
Az üvegablak felirata ugyan a Szent Családra utal, a képen Jézus nevelőapját, mint ácsot, és a gyermek Jézust, mint segítőjét látjuk.
Szent József az utazók, ácsok, asztalosok erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, otthonalapítók, családok, árvák, és a jó halál és nem utolsó sorban a katolikus egyház védőszentje. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 19. századtól Szent József a papnövendékek és a szerzetesek, a 20. század óta a munkásság védőszentje.
Kevésbé köztudott, hogy Magyarországot Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz jegyesének, Jézus nevelőatyjának is felajánlották.
Attribútuma, a gyermek Jézus mellett a szűzi tisztaságot szimbolizáló liliom is, amely ugyancsak látható az ablakon.^[4]

---