Nizza a magyar arisztokrácia egyik legkedveltebb téli üdülőhelye volt a XIX. század végén és a XX. század elején. Az azúr-parti város népszerű az írók, költők, művészek körében is.

Ady, Brüll Adél társaságában kétszer (1904. szeptember 18-tól november 15-ig., majd 1906. szeptember 10-től november 6-ig) szállt meg a belvárosi Hôtel Saint Georges-ban. ^[1]

Azúrország ^[2] milliője, a táj szépsége mély nyomokat hagyott benne, bár a felhőtlen boldogság mellett gyakran a nyugtalanság, a szorongás, a tengeri viharok és a magány hangulata jelenik meg írásaiban (ízelítőnként szolgáljon itt pár vers, illetve cikk a nizzai élményekről, a Riviéráról:
Bolyongás Azúr-országban, Havasok és Riviéra, Hazavágyás Napfény-országból, A nizzai Politeamában, A Riviéra ősszel).

A szálloda bejárata mellett egy bronztábla őrzi a neves magyar vendég emlékét, melynek felírata szerint:
Ici habita Endre Ady (1877 - 1919) / grand poète hongrois
magyarul:
Itt élt Ady Endre (1877-1919) / nagy magyar költő

Az emléktáblát a Magyar napok keretében avatták 1970. június 1-én. Az avatáson jelen volt Mód Péter párizsi magyar nagykövet ^[3], és a porté alkotója, Schaár Erzsébet. ^[4]
(Megj.: a táblán megfordult a trikolór szalag).

---