Egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épület, épületbejárás. Most a szabadon választottak.
Az épületről, stílusáról:: tervezte Fellner Sándor, a munkálatok 1904-ben fejeződtek be, bár további feladatok 1907-ig eltartottak. Az elsődleges célkitűzés az volt, hogy stílusában igazodjon a szomszédos Mátyás-templomhoz. Ehhez társul az a magyaros vonal, amiben Fellner a kor vezető építészeinek (ld. magyaros szecesszió) stílusát követte, ötvözve az előbb említett alapvetően gótikus elemekkel. ^[1][2]

Két olyan üvegablakot is rekonstruáltak, amik figurális elemeket tartalmaznak. Ebben a teremben a három részből álló ólombetétes üvegablak középső elemén a Pénzügyminisztérium Építési Bizottságának elnöke, Graenzenstein Béla államtitkár arcképe látható.
Érdekes, hogy a földszinten lévő építési emléktáblán az ő neve nem szerepel, de ezzel a portréval hangsúlyt kap tevékenysége.
Fontos személyiség volt, mint hogy pl. az ünnepélyes alapkőletételkor, 1901. október 10-én egy szimbolikus kapavágással ő kezdte meg az építkezést, sőt – mint erre illetékes – beszédet is mondott. A másik szónok az építész, Fellner Sándor volt. ^[3]
Az elnök alakjának két oldalán egy-egy szimbolikus jelentésű mitológiai alak látható, mint a pénzügyi tárca lényegének megtestesítői. A bal oldali alakot sajnos nem sikerült azonosítani, pedig a kísérő beszédében elhangzott. Attribútumai, a lámpás és a kalapás alapján sem tudtam közelebb jutni.
Jobb oldalon azonban egyértelműen Hermészt ábrázolták a korabeli alkotók, jól azonosítható a kígyós bot alapján.

---