Szinte Gábor számára 1959-ben adatott meg a lehetőség, hogy a kőbányai Sibrik Miklós úton újonnan felépült iskola előcsarnokát monumentális falfestménnyel ékesítse. A művész szívén viselte első közintézménybe készült alkotásának sorsát, így amikor tíz évvel később veszélybe került a mű, a Képzőművészeti Alappal karöltve pert indított annak védelmében.

A freskó központi témája, az úttörőélet, kettős üzenetet hordozott. Egyfelől a boldog gyermekkor és az esélyegyenlőség szimbóluma volt: a nyári táborozás, a sport és a közös éneklés a szabadság élményét kínálta azoknak is, akik korábban nem juthattak el nyaralni. Másfelől viszont a táborok a szocialista pedagógia ellenőrzött terepeiként működtek. Ebben a „miniatűr társadalomban” a gyerekek észrevétlenül sajátították el a fegyelmet és a hierarchiát, ahol a közös "rituálék" – a kürtös jelzése vagy a zászlófelvonás – azt sulykolták, hogy az egyéni érdek mindig alárendeltje a közösségnek. Szinte Gábor alkotása ezt az összetett világot foglalta esztétikai keretbe, barátságos és inspiráló légkört teremtve az iskola zsibongójában.

A tíz négyzetméteres műalkotás kálváriája 1969-ben kezdődött, amikor az épület felújítása során a munkások gondatlanságból festékkel kenték le széleit és fröcskölték össze a felületet, mintha behavazott volna. A kivitelező szövetkezet abszurd védekezése szerint a festők alacsony képzettsége miatt nem volt elvárható, hogy felismerjék a művészeti értéket, ám végül peren kívüli egyezség született, kénytelenek voltak vállalni a helyreállítás költségeit.^[1]

A 2000-es évek elején a kőbányai iskolát sem kerülhette el az intézmény összevonása és bezárása. Az akkor már majdnem fél évszázados épület adottságait már nem találták megfelelőnek, az iskolát más intézménybe költöztették. ^[2] A műalkotás későbbi sorsát egyelőre homály fedi, a pontos történések felderítése még folyamatban van. Az épületben jelenleg működő intézmény megkeresésemre sajnos azt a választ adta, hogy a freskó már nem található meg az előcsarnokban. Mivel falfestményről van szó, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egy későbbi felújítás során egyszerűen lefestették, így a mű ma már csak festékrétegek alatt vagy egyáltalán nem létezik.

Óriási köszönet Ádynak, aki hetekkel ezelőtt megosztotta velem a közösségi média oldalán megjelent színes képeket a freskóról és lehetővé tette számomra, hogy átéljem a műalkotás utáni nyomozás minden izgalmát.

---