Míg három társa ismeretlen helyen lappang, Csík Jolán textilművész közel 200*400 cm méretű "Szegedi népélet" című gobelinje 35 évnyi rejtőzködés után tavaly felbukkant a műkereskedelemben. Szeged monumentális, modernista közigazgatási székháza - mely többek között mind a Városi, mind a Megyei Tanácsnak helyt adott - a hatvanas évek elején a KÖZTI tervezőinek (Schrömer Ervin, Svastics Géza, Hrecska József) köszönhetően a kor építészeti csúcsteljesítményeként született meg, s belső tereit gazdagon díszítették műalkotásokkal.^[1]

Nemrég bemutattam Király József - akit a szakma később csak „Székkirályként” emlegetett - 1979-ben lebontott fadomborművét, most következzen a székház részére készült négy falikárpit közül elsőként egy olyan textilművész alkotása, aki betegség következtében meglehetősen korán távozott az élők sorából (unokájától emailben kapott információ) és kevés információ lelhető fel róla archívumokban is.

"A másik szövőszéken Rábainé, a műterem kitűnő vezetője és Aratóné dolgozik: Csik Jolán textiltervező első monumentális, nyolc négyzetméteres műve készül. A fiatal művész az elmúlt öt esztendőben tíz különböző méretű faliszőnyeget és gobelint tervezett. Az új munka a szegedi megyei tanács és a pártház tanácstermébe kerül. A feladat a tanyavilág felszámolásénak, és új faluközpontok kialakításának művészi ábrázolása volt. A szegediek számára aktuális, voltaképpen elbeszélő jellegű téma határozott társadalmi problémát jelent ma és még néhány esztendeig. A szétszórt tanyavilág központosítása, az idősebb generáció átvezetése a mai életformába és az új fiatalság, mint szimbólumok szerepelnek a faliképen. A figurák monumentálisán hatnak. Szervesen épül közéjük a témát jelképező motívumok sora, így a régi tanya világ és az új kulturált falu szimbolikus elemei.^[2]

Az Iparművészeti Vállalat műhelyeiben megszőtt falikárpitokon 1955-73 között a Hungarian Gobelin betűiből összefonódó HGRN védjegy szerepel, mely csak 1974-től került megváltoztatásra, amikortól a vállalat tervei között már nem játszott szerepet az exporttevékenység.^[3] A védjegy alatt a művész vezetékneve "CSIK" látható. A gobelin hátoldalán egy felvarrt címkén a következő olvasható: "Készült az Iparművészeti Vállalat Gobelin műtermében. Szőtték: Tujner Gitta (kieg: Rábainé), Arató Erzsébet 1963. III-tól XII-ig."

A gobelineket a rendszerváltás során 1990-ben eltávolították, sorsuk és jelenlegi helyük ismeretlen.^[4] Már többször nekifutottam a falikárpitok felkutatásának, helyi segítséget is próbáltam igénybe venni, teljesen véletlenül futottam bele ebbe a gobelinbe, amikor egy másik textília kapcsán TG szignó után nyomoztam. Végül a monogram begépelése során hozta fel óriási meglepetésemre a találatot egy műkereskedő weboldalán, akivel egyből fel is vettem a kapcsolatot. A gobelint nemrég hagyatékból vásárolta, az elmúlt 35 évéről nem tudott információval szolgálni. Jelenleg magántulajdonban van.

A gobelinről készült színes fényképek felhasználása a Galéria Moll (Moll Richárd tulajdonos) hozzájárulásával történt, óriási köszönettel tartozom érte!

Dolgozom a falakról lekerült többi gobelintárs felkutatásán és az oldalon történő bemutatásukon!

---