Szénássy Zoltán felvidéki gimnáziumi tanár, helytörténész, író és közéleti személyiség volt. Munkássága meghatározó szerepet játszott Komárom város kulturális és szellemi életében, valamint a felvidéki magyarság értékeinek megőrzésében.
Szénássy egy régi komáromi patríciusi család leszármazottja volt. A háború után elutasította a reszlovakizációt, ezért éveken át nem taníthatott, segédmunkásként dolgozott. 1949-ben, a magyar pedagógiai intézmények újranyitásakor kezdhette meg tanári pályáját. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán szerzett diplomát és doktori címet. 1960 és 1991 között tanított a Selye János Gimnáziumban, ahol szigorú, de emberséges tanárként tisztelték.
1949-ben alapító tagja volt a Csemadoknak, 2000-ben újraalapította a Jókai Egyesületet. Életműve a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzését szolgálta. Számos helytörténeti és irodalmi kiadvány fűződik nevéhez. 2025-ben, születésének 100. évfordulóján az iskolában tantermet, a Komáromi Kultúrpalota falán kétnyelvű emléktáblát avattak tiszteletére.
A dombormű avatásán többek között részt vett - a családon kívűl - Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Varga Tamás alpolgármester, Fazekas Zsuzsanna tiszteletes asszony, Nyitra megye képviselői, a pedagógusszövetség képviselői is.
Az avatóbeszédet Keszegh Béla és Szénássy Tímea városi képviselő tartotta. A domborművet a család nevében Bartha Ildikó, Keszegh Béla polgármester és Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke közösen lepleztek le.^[2]

A dombormű Barta Péter alkotása, a márványlap betűi a kőfaragó Ryšavý Boldizsár keze munkája. Kis, kb. 15 cm átmérőjű bronz portrémedalion, a 40x60 cm-es emléktáblán van elhelyezve. A dombormű alatt Szénássy életrajzi adatai majd kétnyelvű rövid leírás.

---