A kastély homlokzata és a Neptun szoborcsoport közötti kert két oldalsó sövénye mentén szobrokat állítottak fel Johann Wilhelm Beyer^[1]és szobrász kollégái 1777-ben. A csapat 32 azonos magasságú szobrot alkotott 1,6 m-es lábazaton, mitológiai vagy történelmi személyiségeket ábrázolva, melyek többsége az ókor modelljei alapján készült. A művek végső elhelyezését nem Beyer, hanem Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg, mint a kertek általános tervezéséért felelős főépítész határozta meg. 1945-ben Josef Glaser palotakormányzó felügyelete mellett a szobrokat 1-től 32-ig számozták a lábazatok oldalán, hogy megkönnyítsék az alanyok azonosítását. A sorozat a palota homlokzata előtti keleti sövénynél kezdődik, és a nyugati oldalon ér véget.^[2]

A 29-es számú szobor két istenséget mutat be, Janust^[3] akit a kezdet és az átmenet valamint, a kapuk és a vég isteneként tartanak számon. Mindig két arccal ábrázolják: egy öreggel és egy fiatallal, melyek a múltba és a jövőbe tekintenek. Róla kapta nevét a január hónap. Bellona^[4] a háború istennője és Mars nővére (vagy felesége). Ő testesíti meg a dühödt a tomboló káoszt.
Beyer megint zseniálisat alkotott, a szobor alapvetően kettős figuracsoport, amelyben a mozgás nem kifelé, hanem a két alak közötti feszültségben koncentrálódik. Bellona előrelépő, támadó gesztusú testtartása – sisakban, páncélban, kezeiben tűzcsóvával – a harci lendületet fejezi ki. Ezzel szemben Janus visszatartó mozdulata - karjával Bellona felsőtestét fékezi - ellenirányú dinamikát hoz létre.
Janus római kétszárnyú templomát háborúk idején kinyitották, hogy beavatkozhasson a harcba, a templom kulcsait a bal kezében tartja. A Janus-templom kinyitása és bezárása a háború és a béke jelképe. Itt Ő az, aki a tomboló Bellonát lecsendesíti, tehát a háború után ismét békét akar teremteni.
Janus egyszerű rövid tógát és vállára vetett köpenyt visel, Bellona hosszú ruhája, sisakja és mellvértje finoman kidolgozott, de nem túl részletes. A férfi arca nyugodt – kontrasztban a nő energikus profiljával.

---