Mambriny Gyula (Budapest, 1874. február 23. – Budapest, 1928. január 16.)^[3] magyar hegedűművész, egyetemi tanár. Eleinte Franciaországban dolgozott, 1907-től a Zeneakadémia tanára, később a hegedűtanárképző vezetője volt. Hangversenyein mint előadóművész és kamarajátékos lépett fel.^[1]

Síremléke a temető keleti szélén található, melyet nemrégiben tisztítottak ki az elvadult növényzettől.
A hegedűművész halálának negyedik évfordulóján avatták fel. Mészkő hátlap tetejét, egy klasszikus hárfa dombormű díszíti a fedőlapon egy kövér mezítelen életnagyságú angyal ül, nagy szárnyakkal, és hegedűvel a kezében, alul egy lepel takarja. Alkotója Sződy Szilárd szobrászművész. ^[2] A bronz angyal, szegecsekkel rögzül a ferde mészkőből faragott fedőlapon.
A művész halála után adománygyűjtést szerveztek, és ebből az összeszedett pénzből készült el végül a síremlék. Egy régi fotón látható, ^[3] hogy időnként letisztítják, rendbe teszik, ez most is ráférne.

"Mambriny Gyulának, a négy év előtt elhunyt kitűnő hegedűművésznek és pedagógusnak síremlékét október 9-én avatták fel a Kerepesi úti sírkertben. 1907 óta tanított fáradhatatlan buzgalommal a Zeneakadémián, Bloch József halála után pedig a hegedűtanárképző vezetését is vállalta. A virágoktól elárasztott szép emlékművet, Sződy Szilárd tanár sikerült alkotását díszes közönség állotta körül. Ott voltak az elhunyt családjának tagjai, a Zeneművészeti Főiskola tanári kara, egykori barátainak és volt növendékeinek tekintélyes tábora. A megjelentek megilletődéssel hallgatták Kemény Rezső tanárnak a Zeneművészeti Főiskola nevében mondott avatóbeszédét. Utána Kigyósi Árpád az emlékműbizottság, Ráth-Véghné Zipernovszky Mária pedig a volt növendékek nevében méltatta Mambriny Gyula felejthetetlen egyéni értékét és művészi jelentőségét. " ^[4]

---