Egy baráti társasággal érkeztünk egy borkostolóra az öreghegyi Boronapincébe. Kedves fogadtatás és nagyon finom borok vártak minket. Többfélét kóstoltam - bár inkább sörös vagyok mint boros - nekem igazán a helyi Chardonnay ízlett a legjobban.
Kedves vendéglátónk árulta el, hogy a Letenyei Szőlő- és Gyümölcstermesztők Egyesülete készítette a szobrot, a 2002-ben^[1] megnyílt Boronapince elé. Alkotója a horvát Ivan Cikač^[2] volt.
A szobor egy idős, komoly tekintetű férfit ábrázol kalapban és kabátban, kezében demizsonnal. Mintha a XX. század 20-as éveibe csöppentünk volna. Megy a borász, viszi borát a kóstolóra...
A mű legalább 5/4-s léptékű, karakteres, népies hangulatú alkotás. A faragás egyszerű, de kifejező: a részleteket nem túlzottan dolgozza ki, az arc komoly, gondolkodó, a szemek le vannak zárva. A csukott szemek nagyon jellemzőek Cikač munkásságára, szinte az összes figurális szobrára jellemző. Bajszát úgyesen mintázta, nem kellett külön szájat formálnia.
A szobor kis dombon áll, így nyurgasága még erőteljesebben hat: "most látom, milyen óriás ő" (József Attila - Mama)

---