A szabadszállási Petőfi Otthont 2026. március 14-én avatták fel, s e napon kerültek avatásra annak falán elhelyezett 3 db, Túri Török Tibor által készített és adományozott alkotás. A Petőfi Otthona egy független kulturális központ, közösségi színtér, ahol többek között megtekinthető Székely Gábor relikviagyűjteményének egy része. ^[1]
Az épület falát díszítő félköríves záródású spanyol, antikolt kültéri művészkerámiából készült dombormű Petőfi Sándort és feleségét (Szendrey Júliát), valamint csecsemőkorú kisfiukat ábrázolja. Az alkotás központi motívuma a családi egység és az apai-anyai oltalmazás. A szülők egymás felé hajolva, karjaikkal gyengéden fogják közre a csecsemőként ábrázolt kisfiukat, Petőfi Zoltánt. Az alkotás felső részén a „MEGSZÜLETETT ZOLTÁNKA!” felirat és az 1848-as évszám olvasható.
A domborművön látható csecsemő, Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, 1870. március 26.) a költő és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke. Sorsa tragikusan alakult. Mindössze féléves volt, amikor édesapja eltűnt a fehéregyházi csatában, majd fiatalon édesanyját is elveszítette. Életét végigkísérte az elvárások és a megfelelési kényszer súlya. Apja zsenijének árnyékában próbálkozott versírással, műfordítással és színészettel is, de a kritikusok mindig a nagy elődöt keresték benne. Gyenge egészsége és bohém, önpusztító életmódja miatt nagyon fiatalon, mindössze 21 évesen hunyt el tüdőbajban, és vele halt ki a Petőfi család egyenes ága. ^[2]
Szabadszállás kiemelten fontos helyszín a család életében. Petőfi szülei, Petrovics István és Hrúz Mária 1818-ban telepedtek le a településen, a költő itt töltötte gyermekkorának jelentős részét, és öccse, Petőfi István is itt született 1825-ben.

---