Kecskemétiként indultam útnak egy egynapos kéktúrára Zalakarosra a hétvégén, és az utazást összekötöttem köztéri alkotások felkutatásával. Már odafele úton, Kaposváron megejtettem az első megállót, ahol sikeresen lencsevégre kaptam Vaszary János alkotását, majd tettem egy kitérőt egy településre ahol hat alkotást fotóztam. Hazafelé ismét szobrok keresésére fókuszáltam, így több kitérőre került sor, amelynek alkalmával újabb alkotásokat sikerült fotóznom, ezt követően pedig Kalocsa felé kanyarodtam, hogy megkeresem Nagyidai Sztojka Ferenc mellszobrát...így a hétvégén 17 új-régi ám a Köztérképen nem szereplő alkotással lettem gazdagabb (és ehhez még hozzátenném múlt héten újabb 5 alkotást is sikerült fotóznom így igen gazdag hetet zártam).

Nagyidai Sztojka Ferenc uszódi származású roma író, költő, műfordító és nyelvész ^[1] mellszobrának története Kalocsán rendkívül kalandos és politikai vitáktól sem mentes. Bár Sztojka Ferenc a szomszédos Uszódon született és hunyt el, legfőbb műveit, köztük híres cigány-magyar szótárát Kalocsán nyomtatták és adták ki a 19. század végén, így az emlékmű a többségi társadalom és a cigány kisebbség közötti kulturális kapcsot hivatott erősíteni. A szobor felállítását még 2019-ben kezdeményezte a helyi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (CNÖ), és Kállai András szobrászművész alkotását végül 2024 tavaszán helyezték el a Búzapiac téren, a Coop Áruházzal szemben. Az emlékmű azonban kezdetben nem kapott hivatalos, ünnepélyes leleplezést, hanem hónapokig egy nejlonzsákba burkolva állt a belvárosban, ráadásul a pontos pillanatot sem lehetett tudni, amikor a lepel végül lekerült róla. Mint utóbb kiderült, a Belügyminisztérium támogatásából készült szobrot a CNÖ a hivatalos önkormányzati eljárásrendtől eltérően, engedély nélkül és idő előtt tette közszemlére. Ez az engedély nélküli elhelyezés, valamint a kivitelezési hibák és a rögzítés hiányosságai vezettek oda, hogy 2025. február 7-én Kalocsa Város Önkormányzata egy délelőtt leemelte a mellszobrot a talapzatáról, és elszállíttatta a CNÖ Hősök úti közösségi házához. A váratlan elbontás hatalmas felháborodást és nyilatkozatháborút váltott ki a helyi roma közösség és dr. Bagó Zoltán polgármester között. ^[2]
A hivatalos indoklásban szereplő szakmai és esztétikai pontatlanságok miatt a megrendelő CNÖ és a szobrász a szakvélemény alapján átdolgozta, javította az alkotást, majd 2025 tavaszán egy újabb szakmai zsűri elé terjesztette. A javítások elvégzése és a politikai kedélyek elcsendesedése után a mellszobor teljesen megújulva, véglegesen visszakerült az eredeti helyére. A hányatott sorsú alkotást végül 2026. június 5-én avatták fel ünnepélyesen a kalocsai Búzapiac téren, „A költő öröksége” címet viselő hivatalos városi rendezvény keretében. ^{[3] [4]}

---