Bónusz! A közelben avatott Kentaúr és Múzsa című alkotás kapcsán született a Nagy Felfedezés, ill. a műlap!!!

Gyakran bosszankodunk azon, hogy alkotásokat lebontanak úgy, hogy egyből nyomuk vész!? Pedig a bontás (mindíg szomorú és sokszor még csak szükségszerűnek sem tűnik) nem feltétlen jelenti a pusztulást, a megsemmissítést. De hová tűnnek ezek a művek?
Ebben az esetben hogy-hogy nem tudtuk, hogy elhelyezték – még ha nem is a korábbihoz hasonló excluzív környezetben?

De itt, most nagy az öröm, az ikonikus alkotás megvan és – bár a tér más, kicsit "szétszórtabb" a kompozíció – mégiscsak jól érvényesülnek a színek, a repkedő üvegszálas poliészter szárnyasok.

A történet eleje az előzmény műlapról nagyobbrészt már ismert. A Ferihegyi repülőtér 2-es terminálja megnyitását követően (1985) helyezték el az alkotást – több, más ide tervezett, többnyire már bemutatott művel együtt. Ám tündöklése nem bizonyult véglegesnek. A dolgok változnak, egy felújítás (2009) kapcsán a plasztikát lebontották. Akkor, vagy máskor, de büszke sorstársait is eltávolították.

Most a fent említett szoborpár avatásakor említette a városrész polgármestere a Madarak című művet, mint "legendás MALÉV-madarak"-at, az ötvös-szobrász művész ma Erzsébetvárosban fellelhető alkotását.. Így a szobor fényképezése után máris vettem a lendületet és futottam a csarnokba a színes kavalkád megörökítésére.

Van némi különbség, akkor három "csapatban" repkedő madarat láthattak a reptér utasai, most nincs ilyen csoportosítás. Mások a terepviszonyok, bár lehet, így talán kevésbé érvényesül a lendület, kisebb a kavargás... de van, a csapat él! A színes madarak földrajzi hovatartozás nélkül népesítik be a vásárcsarnok felső-középső részét.

Amiben biztos vagyok: az átfogalmazást maga Péter Vladimir végezte, hiszen jelen volt most is a régi-új szobor elhelyezésénél. A városrész, a csarnok és mindenki, mi is gazdagabbak lettünk/vagyunk.

Ády által kikutatott cikk alapján szükséges pontosítások:
Eredetileg 49, egyenként 60-100 centiméteres madár került kihelyezésre a ferihegyi terminálon. A vásárcsarnokba csak 17 érkezett és ha jól látom, annyi került fel a magasba.
Eddig nem tudtuk (de sajnos, sejthető), a madarakat – ide értve az akkoriban a gépek fedélzetére is gépenként jutó 6-8 alkotást – anno (valamikor) úgy szerelték le, hogy az alkotó mit sem tudott róla. Az sem ismert, hová szállították őket, mi lett a sorsuk. Merényi MIklós kezdett nyomozni és 17 szobrot talált a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban. Akkor már élt a szándék, hogy a kerületi önkormányzat jóvoltából a Klauzál téri csarnokba kerüljenek.
A madarakat restaurálták (2023 tavasza) és a csarnokba szállították, ahová 2023 augusztus 20-án érkeztek meg.
Péter Vladimir szavai: „Fájdalmasan érintett az elvesztésük, most nagyon boldog vagyok, hogy ismét kikerültek, láthatók. Fontos munka számomra, mert velük, ezekkel az alkotásokkal indult a pályám...”

---