Papi Lajos (1921 – 1987) kisújszállási szobrászművész Kuporgó c. szobrának emléke merült fel a múlt homályából. Köszönve a szolnoki Blogszolnok fb. oldal és honlap beszámolójának és ennek nyomán haladva, a Szolnoki Értéktártól kapott információnak, elindulhattam a további források felkutatására. Így, emléket állíthatunk Papi Lajos érdekesen szép szobrának, a Kuporgónak.

Az első források a következők:
A szolnoki Blogszolnok, a „Hol álltak?” címen, feltételezhetően szolnoki szobrokról készült fényképek alapján, azok eredeti helyének keresésére invitálta követőit. Így lendültem bele az egyik fényképen látható leányszobor múltjának keresésébe. ^[1]

Nehezen haladtam, mikor a telefonom képkeresője kiadott egy másik fényképet erről a szoborról, Szolnoki Értéktár hivatkozással. Tőlük megtudtam, hogy fényképükön Papi Lajos: Kuporgó c. szobrát láthatjuk, s a fénykép a Szolnoki Művésztelepen készült a ’80-as években. ^[2]

A Szolnoki Művésztelepen érdeklődve, megtudtam ugyan, hogy a szobor nem látható már a kertjükben, az idők során elpusztult, de emlékeztek rá, s értékes információjuk segített.

A következő források:
melyekben a megtalált két fénykép eltérő helyszínére is fény derült, további adatokkal a felállításra, az elbontásra, mindez az alkotó és a szobor nevére vonatkozó információk nyomán találta forrásokban. Ezek a következők:

Készítés és adományozás évéről olvastam Papi Lajos szobrászművész, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár bibliográfiájában (1988), 63. oldal. Idézem:
„265. KUPORGÓ
1974. (mészkő; 100 cm)
A szolnoki Városi Tanács tulajdona, A művész adományozta a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő városnak 1975-ben.”

Egy következő forrásban a „Kucorgó”-nak nevezett szoborról olvashatunk, s 1976 érzékelhető a felállítás évének: „JUBILÁLÓ MŰVÉSZTELEP. A szolnoki művésztelep, amely a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik, jövőre ünnepli hivatalos megnyitásának 75.évfordulóját. … A városi tanács a jubileumot azzal is emlékezetessé kívánja tenni, hogy a művésztelep mellett szoborparkot, később pedig szoborsétányt alakít ki. A park első művét — Kucorgó címűszobrát — Papi Lajos kisújszállási szobrászművész ajándékozta a városnak.” ^[3]

A helyi sajtó beszámolóját is érdemes felidézni, melyből szintén az 1976. évi felállítás érzékelhető:
„A szoborpark első darabja, Papi Lajos Kisújszálláson élő szobrászművész Szolnoknak ajándékozta a több kiállítást megjárt Kuporgó című szobrát abból az alkalomból, hogy a megyeszékhely tavaly ünnepelte 900. évfordulóját (1975). Papi Lajost szoros szálak fűzik Szolnokhoz. Közművelődési szakemberként évekig segítette a város kulturális életének fejlődését, ugyanakkor a tárlatokon bemutatott alkotásaival a mai napig részt vesz a szolnoki képzőművészeti életben.
A városi tanács köszönetét fejezte ki a szobrászművésznek.
A közel egy' méter magas, kőből formált ülő nőalak hamarosan a város jubileumi szoborparkját — ami a művésztelep és a MÁV kórház közötti területen lesz — fogja díszíteni. ^[4]

Emlékezés az 1984-ben összetört Kuporgó szoborra: „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amely időszámításunk után 1975-ben ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját... De szép is volt! — sóhajthatnak a szolnokiak, hallgatván a való mese első sorait. Nem mese volt, igaz volt az is, hogy egy fiatal kertészmérnök diplomamunkáját a Művésztelep előtt lévő Gutenberg tér szoborparkká való átalakításáról készítette. A szakemberek szerint szép, emberléptékű terv volt ez, illeszkedő a városképhez; egyszersmind kifejező szimbóluma lehetett volna annak a nem mindennapi ténynek, hogy Szolnok — a képzőművészet régi városa A „többlépcsős” terv az adott környezethez alkalmazkodott: az utakhoz, a házakhoz, a nagyra nőtt fákhoz. Amit „hozzátett” a tervező: néhány vidám, csobogó szökőkutacska — és a Szolnoki Művésztelepen élő művészek szobrai. A terv — a 900. évforduló hevületében — sikert aratott. A városi tanács kezdeményezésére hozzáláttak a megvalósításhoz: jelentős költséggel átalakították a Gutenberg teret — helyükre kerültek a cementlapok, gyepesítettek. A Kisújszálláson élő szobrász, Papi Lajoskőből faragott Kuporgó című kisméretű szobrát föl is állították. S ezzel véget ért a lendület. Epilógusa a Gutenberg térnek: ma már Papi Lajosszobra sincs ott — vandálok megrongálták. A tér torzó maradt.” ^[5]

A helyi sajtó másik szomorú híre 1984-ben, hogy a Művésztelep melletti kis téren, „a leendő szoborpark egyetlen felállított szobrát. Papi Lajos Kuporgó című alkotását vandálok törték össze.” ^[6]

1989. júniusban már nem volt a szobor a téren: „Volt néhány esztendeje egy amúgy nem rossz elképzelése Szolnok városának: legyen a nagy múltú Művésztelep előtt, a Gutenberg téren szoborpark. A kertészeti terv elkészült, néhány üres talapzatra is futotta, sőt a jó emlékű Papi Lajosnak egy lánykafiguráját fel is állították.
E téren nincs semmiféle szobor. Ez itt egy torzó, egy hajdanvolt városrendezés, városszépítészet csöppet sem szívderítő emlékműve.” Igy 1989. az ismert év, amikor már biztosan nincs a szobor a Gutenberg téren, ^[7]

1989. októberben végleg vége lett a szoborpark tervnek, ekkor emlékművet avattak a helyén. ^[8]

A Kuporgó szobrot a Szolnoki Művésztelep kertjében őrizté , erről tanúskodik a Szolnoki Értéktár fotója és híre, A helyszínen érdeklődve megtudtam, hogy a korábban sérüléseket szerzett szobor, az eltelt évek során elpusztult, hozzávetőlegesen 2020 táján.

Visszatérve az első információkra, köszönet a Blogszolnok és a Szolnoki Értéktár emlék-felidézésének. Nélkülük a feledés homályába veszett volna Papi Lajos szobra, melynek így emléket állíthatunk.

---