James Joyce ír író Ulysses című regénye a modern világirodalom egyik legfontosabb, monumentális alkotása. A könyv teljes cselekménye egyetlen napon, 1904. június 16-án játszódik Dublinban. A történet a főhős, Leopold Bloom (Virág Lipót) egész napos, labirintusszerű városi bolyongását követi végig. Világszerte ezt a napot nevezi a kultusz Bloomsdaynek (Bloom napjának). De hogy jön ide Szombathely? A regény szövege szerint Leopold Bloom apja, Virág Rudolf szombathelyi származású zsidó ember volt, aki innen vándorolt ki Írországba. A helytörténeti kutatások ráadásul igazolták, hogy a szombathelyi Fő tér 41. szám alatt az 1800-as években valóban élt egy Blum nevű család. Szombathely városa így 1994 óta minden évben saját, nagyszabású kortárs művészeti fesztivállal csatlakozik a világméretű ünnepségsorozathoz. ^[1]
A 2021-ben indult Murális Műhely + Symposion projekt egy egészen rendkívüli köztéri kísérlet. A cél az, hogy a regény mind a 18 fejezetét egy-egy nagyméretű falfestmény (murál) formájában örökítsék meg Szombathely belvárosának tűzfalain, egyfajta monumentális, szabadtéri képeskönyvvé alakítva át a várost. A program szakmai vezetője Szántó István festőművész, a kezdeményezést pedig az Ír Nagykövetség és a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány is támogatja. ^[2]
A 2023-as Bloomsday során a Murális Műhely az Ulysses délelőtti fejezeteit dolgozta fel. A monumentális kép James Joyce regényének Lótuszevők című, ötödik fejezetét emeli át a vizuális művészetbe. Gareth Joyce kompozíciója elmossa a határokat a valóság és a fikció között. A századfordulós dublini utcakép itt egy egzotikus, trópusi szigettel olvad egybe. A falfestményen megelevenedő alakok a totális passzivitás állapotában, lótuszvirágot fogyasztva pihennek, mialatt a főhős, Leopold Bloom virágszirmokkal borított törökfürdőben relaxál. Az alkotás a zavartalan, békés tétlenség állapotát ünnepli. Ugyanakkor hordoz egy mélyebb morális üzenetet is: rávilágít arra a veszélyre, hogy a külvilág ingerei és az érzéki bódulat milyen könnyen elterelhetik az ember figyelmét a valóságról. ^{[3] [4]}
Maga a köztéri műalkotás nemcsak önmagában, hanem a megtalálásának élményével együtt válik teljessé. Eredetileg azért érkeztünk Szombathelyre, mert a város tökéletes kiindulópontnak bizonyult egy háromnapos kéktúrázáshoz. Ha pedig már itt voltunk, elhatároztuk, hogy felkutatjuk a híres irodalmi falfestményeket. Szombathely zegzugos, ódon, sikátoros belvárosi utcáit járva a murálok keresése egészen különleges élménnyé vált: olyan volt, mintha rejtett geoládák után kutatnánk a házfalakon. Amikor a szűk utcákból felpillantva hirtelen feltárult előttünk egy-egy ilyen hatalmas, színes, kortárs műalkotás a szürke tűzfalakon, az minden alkalommal igazi, tiszta vizuális örömöt és a felfedezés izgalmát nyújtotta. A kortárs street art itt valóban részévé válik a városi kalandnak és a gyalogos felfedezésnek.

---