James Joyce ír író Ulysses című regénye a modern világirodalom egyik legfontosabb, monumentális alkotása. A könyv teljes cselekménye egyetlen napon, 1904. június 16-án játszódik Dublinban. A történet a főhős, Leopold Bloom (Virág Lipót) egész napos, labirintusszerű városi bolyongását követi végig. Világszerte ezt a napot nevezi a kultusz Bloomsdaynek (Bloom napjának). De hogy jön ide Szombathely? A regény szövege szerint Leopold Bloom apja, Virág Rudolf szombathelyi származású zsidó ember volt, aki innen vándorolt ki Írországba. A helytörténeti kutatások ráadásul igazolták, hogy a szombathelyi Fő tér 41. szám alatt az 1800-as években valóban élt egy Blum nevű család. Szombathely városa így 1994 óta minden évben saját, nagyszabású kortárs művészeti fesztivállal csatlakozik a világméretű ünnepségsorozathoz. ^[1]
A 2021-ben indult Murális Műhely + Symposion projekt egy egészen rendkívüli köztéri kísérlet. A cél az, hogy a regény mind a 18 fejezetét egy-egy nagyméretű falfestmény (murál) formájában örökítsék meg Szombathely belvárosának tűzfalain, egyfajta monumentális, szabadtéri képeskönyvvé alakítva át a várost. A program szakmai vezetője Szántó István festőművész, a kezdeményezést pedig az Ír Nagykövetség és a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány is támogatja. ^[2]
Szántó István festőművész alkotását 2026. június 12-én avatták fel Szombathely egykori gettója területén a Zsinagóga közelében. ^[3] Az alkotás melletti táblán a következőket olvashatjuk:
" A murália az Ulysses 12. fejezetére reflektál, amely az előítélet, a gyűlölet, az antiszemitizmus és a kirekesztés problémáját állítja középpontba. Mindezek ellenére a regény főszereplője, Leopold Bloom, a szeretet, az elfogadás, és az emberség képviselőjeként jelenik meg. A kompozíció két, egymással párbeszédben álló egységből épül fel.
A felső képi rész a helyi zsidó emlékezetet idézi, mivel a murália az egykori gettó területén található. A festményen megjelenő 613 gránátalmamag egyszerre hordoz vallási és történeti jelentést. Egyrészt a Tórában szereplő törvények számára utal, másrészt arra a 613 gyermekre, akiket az 1944-es deportálások során hurcoltak el Szombathelyről."
"Az alsó képi egység ezzel szemben feszültebb és sűrűb vizuális teret hoz létre. Középpontjában Küklopsz áll, amely az Odüsszeia világát idézi, és az agresszív, kirekesztő szemlélet allegóriájaként értelmezhető. A körülötte ismétlődő szemmotívumok a megfigyeltség és ellenőrzés érzetét keltik, míg a tekintetek szétszóródása folyamatos bizonytalanságot sugall."

Maga a köztéri műalkotás nemcsak önmagában, hanem a megtalálásának élményével együtt válik teljessé. Eredetileg azért érkeztünk Szombathelyre, mert a város tökéletes kiindulópontnak bizonyult egy háromnapos kéktúrázáshoz. Ha pedig már itt voltunk, elhatároztuk, hogy felkutatjuk a híres irodalmi falfestményeket. Szombathely zegzugos, ódon, sikátoros belvárosi utcáit járva a murálok keresése egészen különleges élménnyé vált: olyan volt, mintha rejtett geoládák után kutatnánk a házfalakon. Amikor a szűk utcákból felpillantva hirtelen feltárult előttünk egy-egy ilyen hatalmas, színes, kortárs műalkotás a szürke tűzfalakon, az minden alkalommal igazi, tiszta vizuális örömöt és a felfedezés izgalmát nyújtotta. A kortárs street art itt valóban részévé válik a városi kalandnak és a gyalogos felfedezésnek.

---