James Joyce ír író Ulysses című regénye a modern világirodalom egyik legfontosabb, monumentális alkotása. A könyv teljes cselekménye egyetlen napon, 1904. június 16-án játszódik Dublinban. A történet a főhős, Leopold Bloom (Virág Lipót) egész napos, labirintusszerű városi bolyongását követi végig. Világszerte ezt a napot nevezi a kultusz Bloomsdaynek (Bloom napjának). De hogy jön ide Szombathely? A regény szövege szerint Leopold Bloom apja, Virág Rudolf szombathelyi származású zsidó ember volt, aki innen vándorolt ki Írországba. A helytörténeti kutatások ráadásul igazolták, hogy a szombathelyi Fő tér 41. szám alatt az 1800-as években valóban élt egy Blum nevű család. Szombathely városa így 1994 óta minden évben saját, nagyszabású kortárs művészeti fesztivállal csatlakozik a világméretű ünnepségsorozathoz. ^[1]
A 2021-ben indult Murális Műhely + Symposion projekt egy egészen rendkívüli köztéri kísérlet. A cél az, hogy a regény mind a 18 fejezetét egy-egy nagyméretű falfestmény (murál) formájában örökítsék meg Szombathely belvárosának tűzfalain, egyfajta monumentális, szabadtéri képeskönyvvé alakítva át a várost. A program szakmai vezetője Szántó István festőművész, a kezdeményezést pedig az Ír Nagykövetség és a Leopold Bloom Művészeti Alapítvány is támogatja. ^[2]

A „Szirének (Imperthnthn thnthnthn)” című falfestmény James Joyce Ulysses című regényének leginkább zenei ihletésű fejezetét emeli át a vizuális művészetbe. James Earley alkotása tudatosan kerüli az egyszerű illusztrációt, helyette egy olyan komplex képi struktúrát hoz létre, amelyben a színek és formák ritmikus rétegződése tiszta harmóniát teremt. A kompozíció két egymást kiegészítő vizuális pillérre épül, ahol a kemény, geometrikus vonalak a zenei szerkezetet és az idő múlását, míg a lágy, finom színátmenetek a dallamot és az érzelmek hullámzását jelenítik meg. A címben rejtőző különös kifejezés egy Joyce-i nyelvi játék, amely eredetileg Pat, a pincér eltorzult beszédét idézi. A művész olvasatában ez a motívum modern jelentést kap, így a mai kor „digitális szirénjeit”, vagyis az online tér szüntelen ingeráramlását és a figyelem széttöredezettségét szimbolizálja. A szombathelyi murál egy nemzetközi művészeti ív része, amely szorosan összeköti a várost Dublinnal. Earley ugyanis a 2010-es évek elején a dublini Blooms Hotel homlokzatán már monumentális formában feldolgozta az Ulysses cselekményét, a mostani alkotás pedig ennek a korábbi munkának az absztraktabb, zeneibb és gondolatibb folytatása. ^[3] Az alkotást 2026. június 12-én avatták fel a 32. Szombathelyi Bloomsday nyitó napján. ^[4]

Maga a köztéri műalkotás nemcsak önmagában, hanem a megtalálásának élményével együtt válik teljessé. Eredetileg azért érkeztünk Szombathelyre, mert a város tökéletes kiindulópontnak bizonyult egy háromnapos kéktúrázáshoz. Ha pedig már itt voltunk, elhatároztuk, hogy felkutatjuk a híres irodalmi falfestményeket. Szombathely zegzugos, ódon, sikátoros belvárosi utcáit járva a murálok keresése egészen különleges élménnyé vált: olyan volt, mintha rejtett geoládák után kutatnánk a házfalakon. Amikor a szűk utcákból felpillantva hirtelen feltárult előttünk egy-egy ilyen hatalmas, színes, kortárs műalkotás a szürke tűzfalakon, az minden alkalommal igazi, tiszta vizuális örömöt és a felfedezés izgalmát nyújtotta. A kortárs street art itt valóban részévé válik a városi kalandnak és a gyalogos felfedezésnek.

---