A feladat átlagosnak tűnt. Adott egy zuglói iskola, ahol a valamilyen dícséretet, kitüntetést, elismerést kapott nebulót a névadó szobra elé állítják az aktuális oklevéllel, katt! (fotó), ami megjelenik az Fb-n (ami napjainkban minden, de sokkal több, mint egy dicsőségtábla). Én ezt láttam (a szobrot), mozdultam.
Az iskolában javában fotóztam, amikor találkoztam épp az igazgató úrral, röviden beszéltünk. Ígérte, hogy megkeresi az alkotót, mert fejből nem tudta (szignó nincs). Infó: az alkotás gipszből készült, bronzírozva ... megkopott.
Levél ment, válasz nem jött azóta sem. Kaptam viszont másik levelet, amit én már nem vártam, egy alkotó neve állt benne. Igen, sikeresen összekapcsoltam (magyarul kevertem). Nevet nem írok, legyen XY. De őt én egész máshogy ismerem (ismert, elismert kortárs művész), soha fel nem merült volna bennem, hogy akár mellszobrot formált volna. Így ellenőrizni kellett.
És megint megtalált AI. Első körben durván téves infót adott, nem hiába írja magáról, hogy tévedhet.
Aztán jött a meglepetés. Nem vele akartam beszélgetni, de módosítani kellett a keresést, ő meg kéretlenül is aktív. És hozta az adatokat azzal a megjegyzéssel, hogy az XY nevet adó úr rosszul emlékszik!
Újabb szokása szerint (vagy most vettem észre?) pici betűkkel jelöl forrást: Zuglói lexikon. (Grátisz felajánlotta, hogy ha kérem, szívesen keres nekem tovább, ha megadom a kiegészítő infó-kat.)
A most kapottakat viszont megint ellenőrizni kellett, de ezek a Szaktárs adatbázisából jöttek, ami előfizetéses, de az nekem oda nincs..
De ha AI előzékeny és okos, a Goole mint tudjuk, a barátunk :) Így újabb eredménysoron rövid részletet jelenít meg a kereső oldalon az amúgy elérhetetlen tartalomból:

Zuglói lexikon (Budapest, 2009) szaktars.hu › view › zugloi-lexikon
- Herman Ottó mellszobra. Elhelyezve a Herman Ottó Általános Iskola első emeleti folyosóján 1999. május 14- én. Antal Sándor műve. A gipszszobor mérete ..." Vagyis mindent, ami szükséges.
Szuper! A fontos adatok pontosak, műlap kitöltve és pozitív élménnyel gazdagodtam a kánikulai estén!

Illő módon az utolsó magyar polihisztorról:
Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.):
"...élete, személyisége, munkamódszere, hazaszeretete a mai napig példaként szolgálhat mindenki számára. Népszerűsége, megbecsültsége töretlen, emlékének ápolása élő hagyomány. „Az utolsó magyar polihisztor” címet többekre ráakasztották már, ő azzal érdemelte ki, hogy – tanulmányainak kzépfokon való megszakítása ellenére – sokirányú munkásságával maradandó értékeket hagyott az utókorra..."
– Zoológus...
– néprajztudós...
– publicista, az ismeretterjesztő, fényképész...
– politikus, tudományszervező, közéleti személyiség, véleményformáló...
"A Breznóbányán (ma Brezno, Szlovákia) született tehetség, felvidéki német származása ellenére gyerekkorától magyarnak vallotta magát, 7 évesen már tanulta a nyelvet, nevét Carl Otto Herrmannról magyarosította. Iskolai tanulmányait Miskolcon kezdte. Az apai örökségként kapott érdeklődés a természet, elsősorban a madarak iránt és a számos ismeret, pályakezdőként egyenesen a Kolozsvári Múzeumba röpítette – ahol konzervátori állást kapott."
Tovább is van! Olvasható a forrás cikkben.

---