Dunaharasztin a sors előbb a Szent Imre-templomba vitt, ahol több szobor avatására került sor.
Második utamon kedves segítséggel sikerült bejutni a város első, Szent István királynak szentelt templomába is, ahol ugyancsak Perlaki József által készített üvegablakok "vártak". Készületlen voltam, de azon mégis elgondolkoztam, hogy egy ilyen klasszikusan régi építésű templomban az üvegablakok vajon hogy készülhettek ugyanannak a művésznek a kezeiből? A választ a templomtörténet adja, amit nagyon nehéz röviden összefoglalni.
A templom eredetije 1903-ban épült, lényegében kb. fél év alatt. 1904. augusztus 20-án szentelték fel Szent István király tiszteletére.
1944. december 7-én a visszavonuló német csapatok felrobbantották, tk. csak a szentély maradt meg a romok között.
1946 és 1950 között újjáépítés, de 1947-től újra ellátta feladatát (pótlások folyamatosan).
Mindezt nagyobbrészt megsemmisítette a Dunaharasztit megrázó 1956. január 12-i földrengés (a munkák kb. elölről indulnak). 1976-ban szentelték fel újra. ^[1]
Az ablakokat az 1990-es évek végéig a hívek adományából készült sima drótüveg fedte. Ezt fokozatosan váltották fel színes üvegképek. Elsők között a névadó Szent István megkoronázásának millenniuma alkalmából emléket állító ablak-együttes készült el.
A bal oldali üvegablakon még kicsit visszatekintünk az előzményekre. Felirata: „Mons Sacer” (latinul: Szent Hegy, vagyis Mons Sacer Pannoniae: Pannónia Szent Hegye) utal a Pannonhalmi Főapátság építésére, amit még István apja, Géza kezdett meg 996-ban. Mégis, a monostor építésének befejezése már Istvánhoz kötődik, így Szent István király és a Mons Sacer kapcsolata a magyar történelem és államalapítás egyik legfontosabb pillére. ^[2]
Az ablak képe II. Szilveszter pápa alakját mutatja, ő volt az, aki a legenda szerint Istvánnak, Magyarország első királyának a koronát küldte.^[3]
Érdekes a kompozíció, mert itt a pápa küldönce révén felajánlja a koronát Istvánnak, míg a fenn, középen elhelyezett körablak Máriát ábrázolja Jézussal, akinek később (ahogy ismert) István ajánlja fel a legfontosabb királyi jelvényt.
A középső ablak Szent István királyt ábrázolja sajátos királyi díszben, Bal kezében a jogar helyett egy kettős kereszttel ellátott pálcát tart, másik kezében azonban az országalmát. Korona itt nincs ábrázolva, fejét dicsfény koronázza, ami jövőbeli szentté avatására utal (1983). Feje felett a már említett Pannonhalmi Főapátság szimbolikus képe tölti ki az üvegablak csúcsát.
A harmadik ablak visszazökkent a koronázás környékére. Valószínűleg azokat a törzsi ellenzőket látjuk, akik nem támogatták Istvánt a keresztény államiság megteremtésében és akivel szemben István kemény kézzel kellett, fellépjen.
Nem tagadhatom, zavarban vagyok az évszámokkal kapcsolatban. A középső ablak alsó felirata szerint készült az üvegablak a koronázás millenniumára (1000. évforduló). A készítés éve ugyanakkor 1997, ami konkrétan István, mint magyar fejedelem uralkodásának kezdő évszáma. Az ábrázolt jelenetsor ugyanakkor végigkíséri életútján, a szentté avatását is beleértve (1083-ig). ^[4]
Úgy gondolom, ha a tartalom feltárásában némi pontatlanság lenne, mentesít az a tény, hogy a történészek a mai napig nyitva hagynak, megközelítő adatot közölnek akár első királyunk születési, vagy egyes meghatározó történelmi események évszámára vonatkozóan.

---