Az alkotótól, a közösségi média oldaláról származó infó alapján tudtam meg, hogy a a Buddhista Főiskolától több mellszoborra is megbízást kapott. Ezek közül a Körösi Csoma Sándort és Hetényi Ernőt ábrázoló alkotást már bemutattam. Baktay Ervin mellszobra kapcsán is érkezett a meghívó, szoborbemutató lesz, ami egy nagyon értékes beszélgetést jelent a főiskola vezetői, tudós meghívottak és az alkotó között. A "moderátor" most is a főiskola rektora volt. A beszélgetést közvetítették YouTube csatornájukon. Témák: a tudós élete, munkássága, ill. a róla készült mellszobor készítésének története.^[1]
A szobor elkészült már 2022-ben, sőt úgy vettem ki, hogy a beszélgetést megelőzően már felállításra került a buddhista egyetem egy termében, ami a tudós nevét viseli.
A beszélgetésről készült több, mint egy órás videót most is adalékként jelölöm, mivel teljes egészét visszaadni nem tudom. Így beszűkül a tudós életútjával, munkásságával kapcsolatos bemutatás, mégis figyelemre méltó infó-kat a szoborbemutató filmjéből lehet kapni.
Az alkotóról a beharangozóból: "Gábor Emese portrészobrász. 25 éve készít emberekről portrészobrokat. Számos (kb.30) köztéri szobra mellett, közel 100 beltéri portréja készült el az évek során. Koponyára felépített arcrekonstrukciókkal is foglalkozik a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársaként.12 éve alkotta meg a lélekszobor fogalmát, amelynek lényege az ember formai megjelenítése mögötti lényeg, a tartalom átadása, amely minden esetben fontosabb jelentéstartalommal bír, mint a forma. Ebben a szellemiségben alkot."
Baktay Ervin (1890-1963) rövidnek mondható élete során "...Életét a tudományos irodalomnak szentelte, de kezdetben festőművésznek szánta magát. ... Baktay Ervin nem volt nagyra törő és számító ember. Amíg iskoláiban volt, addig az iskolának dolgozott és nem az életnek. Mikor azután az életben, akkor meg inkább saját magának, mert életének nagy részét szabad pályán töltötte. Hivatalt sokáig nem vállalt. Abból élt, amit könyvei, egyéb írásai és szabad előadásai hoztak, mert tudvalevő, hogy a tudomány népszerűsítését művelte. Ahhoz pedig igazán nagyon értett. Írói stílusa kitűnő volt. Szabad előadásain tolongott a hallgatóság."
Életútja közel nem volt egyenes, a köztes történések (pl. a történelem) ki-kilendítette pályájáról, ami – a fentiekből már következik – már eleve több vonalt érintett. Festészet, India, Kőrösi Csoma Sándor nyomában. Írások, könyvek, fordítások, tudományos kutatások... visszatérően India, Ázsia.
Elvállalja a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai osztályának vezetését (igazgató helyettes lesz), majd hivatalosan meghívják Buddha születésének 2500. évfordulójára. Feleségével utazik el (nemrég nősült), előad, fél év után tér haza.^[2] Úgy gondolom, ez volt élete csúcspontja.

---